A csaknem ezeréves múltra visszatekintő váradi vár kihagyhatatlan látnivaló, hiszen semmihez nem hasonló középkori élményt kínál. Történelmi múltja, építészete, az idők során itt végbement események köré szőtt legendák több órás itt-tartózkodásra sarkallnak majd, mialatt felfedezheted a vár történetét.

A nagyváradi vár rövid története

A nagyváradi vár a kezdetektől fogva a térség politikai, katonai, közigazgatási, jogi és vallási életének központja volt, miután 1192-ben szentté avatták a váradi püspökség alapítóját, Csodatévő Szent Lászlót.

A püspökök aktív részvétele a város fejlesztésében és pezsgő kulturális életében a 15. századra a humanizmus és a reneszánsz egyik legjelentősebb európai központjává emelte a váradi várat. A várban hatalmas, Olaszországból idehozott könyvekkel ellátott könyvtár, egy Literarum asylum, a kor nagy humanista tudósainak találkozóhelye, egy katolikus káptalani iskola, ahol a nagy humanista gondolkodó, Nicolaus Olahus is tanult, illetve egy csillagászati obszervatórium is működött, amely több évszázadon át Nagyváradon jelezte a nulladik délkört.

A délkör, amelyet Georg von Peuerbach osztrák fizikus helyezett ide a nagy humanista, Zrednai Vitéz János váradi püspök felszólítására, éppen a váron haladt át.

Mindössze háromszor sikerült meghódítani

Történelme során a vár a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség székhelyéül szolgált (1092 – 1557), de katonai erődítmény szerepét is ellátta (1557 – 1857), miközben sorra különböző, magyar/erdélyi  (1092 – 1660), oszmán (1660-1692), illetve habsburg (1692 – 1918) uralom alatt állt. Az évszázadok folyamán a várat tatárok (1241), törökök(1474, 1598, 1658, 1660), erdélyi felkelők (1290, 1514, 1664, 1703 – 1710), az Erdélyi Fejedelemség seregei (1557, 1603), illetve osztrákok (1692) is ostromolták. A számos kísérlet ellenére a várat mindössze háromszor sikerült bevenni.

A várban több koronás főt is eltemettek, itt nyugodott: I. László magyar király, II. András magyar király (meghalt: 1235-ben, később Egerbe vitték), II. István magyar király, IV. „Kun” László (1290), Beatrix királyné, Anjou Károly Róbert felesége (1319), Anjou Mária királyné, Luxemburgi Zsigmond felesége (1396), Luxemburgi Zsigmond király-császár (1437, az egyetlen német-római császár, akit nem Németországban temettek el).

Várad nagy várkapitányai is fontos szerepet töltöttek be a történelem folyamán: Báthory István 1575-ben Lengyelország királya is lett, Báthory Kristóf, Bocskai István és II. Rákóczi György pedig erdélyi fejedelmek lettek.

Kereskedelmi csomópont

Védelmi szerepük mellett a vár falai számos vásárnak is otthont adtak, ilyen volt például a boldogasszony-napi vásár, ahol napkeleti és napnyugati árucikkek egész sora cserélt gazdát, és ahol Evlija Cselebi török krónikás feljegyzései szerint negyvenezren is megfordultak.

Építészet

A vár három fő szakaszban épült és fejlődött. Román, gótikus, végül pedig reneszánsz-barokk stílusban építették, ez utóbbi látszik a legnyilvánvalóbban ma is. A nagyváradi vár a 16. és 17. századi újjáépítések és bővítések nyomán kapta meg tipikus, itáliai bástyás erődítmény formáját, füles bástyáival Kelet-Európa-szerte egyedülálló.